Blog a legnemesebb tejtermékekről

Putyin és a sajt(ó)háború

2015. augusztus 17. - Vaeltaja

Hasonlóan az Iszlám Államra, amely az Amerikából érkező humanitárius segélycsomag részét képező csirkehúst égette, amiért a "hitetlenek földjén" került levágásra, Oroszországban egy, augusztus 6-án hatályba lépett jogszabály értelmében nemrégiben egy jó pár tonna sajtot semmisítettek meg. Az, hogy milyen mennyiségű, és ami még problémásabb - milyen származású - sajtról van szó, a különböző forrásokból nem válik egyértelművé. Az egyetlen adat, amelyben a különböző közlemények egyetértenek, az, hogy az esemény Belgorod városához közel történt.  

Nap mint nap halljuk – és, sajnálatos módon bizonyos mértékig már meg is szoktuk az Ukrajna felől érkező, és adott esetben az ott élő külhoni magyarokat is érintő rémhíreket. 

Arról itthon sem egységesek a vélemények, hogy a keleti szomszédunk területén folyó konfliktust miként könyveljük el, de mielőtt belemennénk egy ide nem vágó és nem tartozó politikai elemzésbe, máris fölteszem azt a kérdést, amelyet már egy jó pár olvasó bizonyára már a cím láttára is megfogalmazott, ha nem is hangosan, de fejében biztosan: Mit keres Putyin egy sajtról szóló blog hasábjain?

Na már most tudni kell azt is, hogy Putyin szerepe és személyisége nemcsak külföldön, hanem saj(á)t hazájában sem teljesen egyértelmű: kétségkívül van, aki szereti – népszerűsége már-már az egeket döngeti, ám az is szinte bizonyos, hogy van, aki csupán félelemből jelöli be a "helyes" választ a soron következő közvélemény-kutatás alanyaként. És persze olyanok is vannak, akik nem félnek valamilyen formában vitába szállni a vezérrel. 

Az ilyen böszmeségekre vállalkozókat, valamint vállalkozásukat tudvalevőleg el is kell csitítani, márpedig történetesen erre az évek folyamán a független sajtó bizonyult az egyik leghatékonyabb eszköznek, Erről szól egyebek mellett Gregory Feifer amerikai elemzőnek, volt moszkvai tudósítónak legutóbbi, a Foreign Affairs szakfolyóiratnak adott interjúja. A szakértő szavaiból kiderül, hogy Putyinéknak (vagyis a vezérnek és marketingtanácsosainak) egy elég eredményes kampányt sikerült levezérelniük, melynek az a célja, hogy honfitársai a hazai érdekek megtestesítőjének, fővédőjének lássák az államfőt. Miközben az olyan akciókból, amelyek ezt a bejegyzést ihlették, teljesen más tűnik ki. 

Nem véletlen, hogy az Iszlám Állam taktikájára emlékeztető módszerek által fémjelzett kampányt egyesek kimondottan ellenzik – s ahogy ez utóbbi cikk állítja, nemcsak azért, mert a megsemmisített sajtot a rászorulók javára fordíthatták volna, hanem azért is, mert a szankciók által buzdítani kívánt hazai termelés nem minden esetben képes "helyettesíteni" az ilyen vagy amolyan módon behozott, szankciók tárgyát képező sajtot. Ami önmagában is szomorú, hisz ami például Észtországban "orosz sajt" néven fut, ottani vendéghallgatói emlékeim egy jó minőségű termékként őrzik – azt 2013-ban, legutóbbi észtországi látogatásom során is igen jó étvággyal és örömmel fogyasztottam. 

Az viszont igen aggasztó, hogy amint az agyafúrt kereskedők olyanokra képesek a szankciók elkerülése végett, mint lazacnak fehérorosznak(!) történő címkézése, úgy Putyin stábja ukrán vagy – igen, nincs elütés – orosz sajtot «szankciósként» semmisíttet meg. Kampány ide vagy oda, de szerény véleményem szerint ez a túlbuzgóság nem fogadható el egy civilizált országban. 

Ha más miatt nem, azért elfogadhatatlan, mert – bár mi is több ízben kidobunk ételt, ételmaradékot, a szegények, a dolgozók és az állatok iránti tisztelet hiánya nem emelhető egy állam politikájának elvei és eszközei közé.  

A bejegyzés trackback címe:

https://sajtologia.blog.hu/api/trackback/id/tr867711032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Jasper Roberts - Blog